Adótanácsadó Portál
TÁRSASÁGI ADÓZÁS MAGYARORSZÁGON
TÁRSASÁGI ADÓ MIBENLÉTE A társasági adó, olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat. A társasági adó célja az állami költségvetés bevételeinek biztosítása, a gazdasági társaságok adóztatása, az EU-s szempontok érvényesítése.
TÁRSASÁGI ADÓ ALANYAI
Az adó alanyai egyrészről a belföldi illetőségű adózók (teljes körű adókötelezettség), másrészről a külföldi illetőségű adózók (korlátozott adókötelezettség), így külföldi szervezetek és olyan vállalkozások, amelyek magyarországi telephellyel rendelkeznek
Nem adóalanyai viszont a társasági adónak a következő jogi személyek: Magyar Nemzeti Bank, Magyar Távirati Iroda, pártok, tartalékgazdálkodási közhasznú társaság, foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott KHT-k, Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási KHT, ÁPV Rt., közszolgálati műsorszolgáltatás, az a vállalkozás, amelyik az EVA-t választotta, a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozások a felszámolás kezdő napjától.
Az adókötelezettség belföldi illetőségű személyeknél a társasági szerződés ellenjegyzésének a közokiratba foglalása napján, illetőleg azon a napon keletkezik, amelyiken a vállalat létrejött. Külföldi illetőségű személyeknél a fióktelep Cégbírósági bejegyzése napján, illetőleg cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephely esetén az első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik.
Adókötelezettség belföldi illetőségű személyeknél azon a napon szűnik meg, amikor a vállalkozás megszűnik, illetve azt a napot követő napon, melyen bármilyen okból a vállalkozás a társasági adó hatálya alól kikerül. Külföldi illetőségű személyeknél a fióktelep cégnyilvántartásból való törlés napján, vagy a felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon, illetve a megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján szűnik meg.
• a korábbi évek elhatárolt veszteségéből az adózó döntése szerinti összeg;
• a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználásakor az adóévben bevételként elszámolt összeg;
• környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelő összeg;
• a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege;
• az adótörvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírás összege;
• tőzsdei ügylet nyereségének a fele;
• a kapott osztalék és részesedés címén elszámolt összeg;
• szakmunkás tanulók foglalkoztatása esetén tanulói szerződés alapján a minimálbér 24%-a, iskolai megállapodás alapján a minimálbér 12%-a;
• szakmunkás tanulók sikeres vizsga utáni továbbfoglalkoztatásakor, illetve munkanélküliek foglalkoztatásakor max. 12 hónapra a befizetett társadalombiztosítási összeg;
• visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás a pénzügyileg rendezettre, a járó támogatásra és a térítés nélkül kapott szolgáltatás értékére vonatkozik;
• az átvállalt tartozás az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben elszámolt bevétel összege;
• művészi értékűnek elismert képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de max. az adóévi beruházások értékének 1%-a;
• az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg, de max. az adó adózás előtti nyereségének 25%-a és max. adóévenként 500 mFt (fejlesztési tartalék);
• a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás alőtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-a;
• legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként havonta kifizetett munkabér, de max. a minimálbér, ha a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kevesebb 20 főnél;
• az adomány összege közhasznú szervezet esetén 100%-ban, de az adózás előtti eredmény max. 20%-a, kiemelten közhasznú szervezet esetén 150%-ban, de az adózás előtti eredmény max. 20%-a. Együttesen nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25%-át;
• a helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg max. az adózás előtti eredmény összege.
Az adóalapot növelő tételek pedig a következőek:
• a várható kötelezettségekre, és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, vagy a céltartalékot növelő összegként elszámolt ráfordítás;
• a számviteli törvény szerinti elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás összege;
• az a költségként, vagy ráfordításként elszámolt és az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, ami nincs összefüggésben a vállalkozási, illetve a bevételszerző tevékenységgel;
• jogerős határozatban megállapított bírság, jogkövetkezményből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege (kivétel: az önellenőrzési pótlék);
• követelésre elszámolt értékvesztés összege, és az adóévet megelőző évben az adózás előtti eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg;
• behajthatatlan követelés adóévben leírt összege és a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés;
• az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke és az átvevő.
Más eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját előleg formájában kell bevallani, levonni és befizetni. Nem terheli előlegfizetési kötelezettség az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetést, illetve nyugdíj-előtakarékossági számla terhére történő nyugdíjnak nem minősülő kifizetést. Az adóelőleget a kifizető vonja le a magánszemélynek járó bevételből és fizeti meg a költségvetés részére.
Adómentességet élveznek a társasági adó alól törvény alapján a következő szervezetek:
• a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek - kivéve az országos érdek-képviseleti szervezetet -, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát;
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 százalékát;
• a vízitársulatnak az adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül;
• a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek az adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül;
• a szociális szövetkezet, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat az adókedvezményeket az adómentességgel csökkentett adó arányában érvényesítheti.
Cikk elküldése e-mailben
Az alábbi elektronikus formanyomtatvány kitöltésével '' című cikkünket elküldheti ismerőse vagy saját e-mail címére.
Amennyiben cikkünket saját e-mail címére kívánja elküldeni, úgy kérjük töltse ki a 'Saját nevem' és a 'Saját e-mail címem' mezőket.
Amennyiben ismerősének is el kívánja küldeni a cikket, úgy töltse ki a 'Címzett neve' és a 'Címzett e-mail címe' rovatokat.